A gyomrom kifordul. 

Kiderült, hogy az orosz seregnek új módszere van. Először lerakétáznak valami civil területet. Várnak, amíg a mentők és a tűzoltók odaérnek, odarohannak, hogy a túlélőket kikaparják a romok alól.

Dupla légicsapás, új módszer...

Aztán mérnek még egy csapást, most már a tűzoltókra és a mentőkre. 

Ennyi. Ennyi a hír. Ezzel kell megbékélni. Ezzel a bandával kéne együtt élnünk, ezekkel kellene tárgyalni, ezekkel kellene üzletelgetni. Az országunk vezetői ezeket védik, ezekkel haverkodnának.

A gyomrom kifordul.

Olvasok egy cikket, az orosz, sőt szovjet legendagyár, dezinformáció, propaganda még mindig, sőt újra arat. Nem tudom szó nélkül hagyni. Nyilván egy könyvet lehetne írni a témáról, amit persze nem fogok, de azért pár gondolat kikívánkozik belőlem.

Szóval a cikk első bekezdése így hangzik:

A modern nyugati hadviselés az ukrajnai háború előtt a mozgékonyságra és a rövid időtartamú, aszimmetrikus konfliktusokra összpontosított. Az oroszok azonban bebizonyították, hogy a hagyományos, felőrlő jellegű harcmodor még mindig hatékonyabb lehet.

https://index.hu/kulfold/2024/04/03/haboru-orosz-ukran-konfliktus-tanulsagok-oroszorszag-nato/

Okés, hát először is ez az amerikai hadviselés, nem az egész nyugatról szól. Svédországnak más a katonai doktrínája, Finnországnak is, sőt, az összes európai országé más. De ez mellékes.

A másik az, hogy mindenki, aki hadba lép, minden egyes háborút kezdeményező ország abban bízik, hogy rövid idejű, gyors lefolyású háború lesz, ahol az ellenségnek esélye sem lesz. Máskülönben nem kezdeményeznének háborút, merthogy senki sem mondja, hogy "most támadjunk, most egy erőforrásokat felőrlő, kimerítő háborút kezdeményezhetünk. Ki mondja, hogy "most támadjunk, most az ellenségnek épp annyi az esélye mint nekünk"?

Az persze igaz, hogy az USA hadiipara olyan fejlett, olyan hatalmas, hogy ők általában meg is tudják az asszimetriát valósítani, ezért ők igazából elszoktat az "egyenlő pályák, egyenlő esélyek", kimerítő, elhúzódó háborúskodásától. Az európai országok nagy része védekezésre rendezkedik be, nem arra, hogy lerohanjon gyengébb országokat.

A harmadik meg az, hogy az oroszok pont ilyen egyenlőtlen, gyors lefolyású háborúban bíztak. Úgy gondolták, hogy három nap alatt elfoglalják Kijevet, egy hét múlva vége lesz minden ellenállásnak.Három napra elegendő kaját és díszegyenruhát vittek magukkal, mint az közismert. 

Persze mára beindult a dezinformációs gépezet, hogy az oroszok bölcsek, hogy ők eleve így akarták, hogy mi vagyunk az ostobák, akik mást gondoltuk. Szépen hangzik, hogy az oroszok kimerítő, seregeket felőrlő, évekig elhúzódó lövészárokharcokat szeretnek rendezni, de ez nyilvánvalóan nem igaz.

Ami viszont viszi az első helyezést ebben a bekezdésben az, hogy ezt a harcmodort "hatékonynak" nevezi valaki. Mégis mi a fenéért hatékony? Hány kilométert mentek előre? Hány harckocsit vesztettek? Hány katonai célt értek el? Mik a sikereik? 

Könyörgöm, ezzel a hatékonysággal 300 év alatt tudnak visszajutni Kijev külvárosába, ahonnan elindultak! 100 ezer katona élete árán bevettek egy 60 ezer fős várost, ahol addigra már senki sem lakott és egyetlen ház sem létezett! Mitől lett ez az orosz "stratégia" hatékony? Miben eredményes? Miben jobb?

Az orosz propaganda persze így szokott a kudarcból sikert kovácsolni. Papíron. Nem tudunk előre haladni? Nem tudtuk bevenni a várost? De lám milyen hatékonyan, milyen sikeresen nem mozdulunk egy métert sem! Nagyszerűek vagyunk abban, hogy egy helyben védekezünk miközben mi indítottuk a támadást, hát de nem?

És még egy. Mindenki tudja, hogy az orosz seregnek pont nulla esélye lenne a NATO ellen. Még az ukrán sereg ellen is csak védekezni tudnak, de most állítsuk be úgy, mintha jobbak lennének mint a NATO? Miért mondjuk, hogy az orosz sereg jobb, mint a NATO vagy akár az USA serege? Mert nem tudták elfoglalni Kijevet, de még a környező városokból is visszafordultak? Miben is adták fel a leckét a NATO seregeknek?!

Na persze, gondolom most majd jön a "de az ukránok rengeteg fegyvert kaptak a nyugattól" mantra. Hát ja, kaptak cirka ötöd, tizet annyi nyugati fegyvert, mint amennyi nyugati fegyvert a lengyel kormány rendelt erős felindulásában az elmúlt két évben. Kaptak pár hatvan éves helikoptert, pár negyven éves harckocsit, meg kevesebb mint egy tucat GPS vezérlésű rakétakilövő teherautót. Amiből Lengyelország 500 darabra adott le rendelést.

Aztán:

A modern high-end fegyvereket azonban jóval nagyobb idő és energia legyártani. Jó példa erre, hogy a II. világháborúban a német Tigris tankok jóval fejlettebb technológiával rendelkeztek, azonban egy Tigrisre nyolc darab orosz T–34-es jutott. Emellett meg kell jegyezni, hogy a fejlettebb és bonyolultabb eszközökre a személyzet kiképzése is jóval több időt vesz igénybe.

Na igen. Megint csak egy legenda, de ez még szovjet, jól mutatja, hogy nincs új a nap alatt. Maga Sztálin kezdte azt a "mennyiség/minőség T-34 legendát". Még mindig isszák minden szavát.

Először is a T-34 semmivel sem volt egyszerűbb, a gyártása semmivel sem volt könnyebb, mint a korabeli nyugati tankok gyártása. Az oroszok nem tudtak hirtelen sokkal egyszerűbb, könnyebben gyártható tankot tervezni mint a nyugat.

Amit tettek az ennél sokkal egyszerűb: Sztálin megmondta, hogy ha nem lesz legyártva X darab tank tarkónlövések lesznek. Le is gyártottak annyit, senki sem akart meghalni. Rádió az csak minden ötödikbe jutott, szék sem volt mindben, periszkóp sem, összehegesztve sem volt mindegyik csak pár helyen összefogatva. Néha motor nélkül szállították le a tankot, de igen, a mennyiség megvolt.

A másik meg az, hogy kiképzés nélkül mentek a frontra a katonák. Nem kellett több tudás a Tigrishez, mint a T-34-hez, mert miért kellett volna? Csakhogy az oroszoknál nem számított a kiképzés, simén vitték a frontra a katonákat kiképzás nélkül. Most is ezt csinálják.

Viszont, ami a lényeg, a nyolcszor annyi T-34 tankhoz nyolcszor annyi katona kellett, azoknak nyolcszor annyi élelmiszer, nyolcszor annyi üzemanyag, nyolcszor annyi lőszer, nyolcszor annyi szerelő.

Na ezért nem szokás vacak tankokat csinálni. Mert hosszú távon többe kerül, mint kevesebb, de jobb tankot csinálni. Mint az közismert.

És akkor persze találkozik két vacak tank egy frankó tankkal, a fronton, mert a többi lerohadt az erdőben és most a kiképzés nélkül odaküldött katonák próbálják kalapáccsal javítani őket. A frankó tank lead hat lövést amíg a két vacak tank még nem is látja a jó tankot és kilövi mindkettőt.

Ez meg a másik, ami miatt nem szokás vackokkal háborúba indulni.

És igen, ez nagyjából megtörtént az iraki háborúban, érdemes utánanézni. Irakban a szövetségesek mintegy 3000 iraki (szovjet) tankot pusztítottak el. Abrams tankból elpusztult kilenc, hetet tévedésből lőttek ki a nyugati csapatok, kettőt a saját személyzete semmisított meg, nehogy az ellenség kezére jusson.

Biztos, hogy "hatékony" az orosz módszer? Biztos, hogy jók voltak a T-34-ek? Biztos, hogy ezeket a legendákat kell nyolcvan év után is ismételgetni?

A szovjet alapokon nyugvó doktrína ezzel szemben a mennyiségre koncentrál. A NATO-modell harctéren való működtetéséhez sok, jól képzett tiszthelyettesre van szükség. Az orosz keretrendszer úgy operál, hogy a tiszthelyetteseknek a kiképzésben van fontos szerepe, a harctéren azonban kevésbé.

És a mennyiség: a híres orosz T-34-es tankból a második világháborúban a szovjetek gyártottak  57,300 darabot. A harcokban elpusztult 44,900 T-34-es. Sztálin, amikor szóba került, hogy iszonyatosan gagyi fegyverekkel, iszonyatos rossz hatékonysággal harcolnak, hogy rettenetes a fegyverek és a kiképzés minősége azt mondta, hogy a mennyiség magában is egyfajta minőség. Hazudott. 

Na, ezt hazugságot látjuk ma újraéledni, zombiként bejárni a nyugati sajtót. Ismételgetik, ízlelgetik, mondogatják. Terjsztik. Mert jól hangzik. A hazugságok általában jól hangzanak.

Na, ráértem, jó sokat böngésztem a magyar webet. Igencsak siralmas, szánalmas a nagy részük, jól fel is bosszantottam magam rendesen. Elhatároztam, hogy megosztom a tapasztalataimat, hátha magára ismer pár versenyző...

Szóval a lista minden különösebb sorrendiség nélkül:

o Valódi bőrből készült férfi mellényt kerestél? Itt egy pamutból készült női nadrág, szerintünk jó lesz ez neked! Nem? Akkor itt egy műbőr pénztárca és egy gyermekkönyv a kis vizilóról, aki nem találja a piros lufiját. Okés? Most jó neked?

o Ön hat éve megnézte a napi híreket nálunk, nincs véletlenül kedve megnézni ugyanazt a napi hírműsort megint? Végülis ismétlés a tudás anyja, tutira nem emlékszik már mi történt hat éve ezen a napon, nemdebár?

o Van egy eladó tanya a bakonyban. Nem mondjuk meg pontosan hol, hogy mikor építették, miből, hány szoba van benne és nem töltünk fel róla képet, viszont 58 millióért megveti. Csak komoly érdeklődők hívását várjuk! Ez a hirdetés nem változott 11 éve.

o Itt egy ház, az alapterülete 8565 négyzetméter, a telek mérete 75 négyzetméter. Alapterület szerint csökkenő sorrendet akart, nem? Na, ez a legnagyobb házikó. Tardis, több mint tízszer akkora a ház mint a telek.

o Gázlámpát akart, itt van hatezer petróleumlámpa. Hét különböző személy tölti fel ezeket, a közös bennük, hogy halvány gőzük nincs mit csinálnak, de tized annyiért dolgoznak mint amennyiből meg lehet élni magyarországon. Van valahol gázlámpa is a listában, de az vagy vízforraló néven, vagy kempingfőző néven megy.

o Okés, el akarunk adni egy házat, de nem akarjuk lefényképezni, mert akkor nem telefonálsz, hanem megkeresed a streetview-n. Lefényképezzük a hűtőszekrényt, a kanapét és a könyvespolcot inkább. A hűtőszekrény, a kanapét és a könyvespolc nem része a hirdetésnek, nem eladó.

 o Szegeden kerestél szobafestőt? No, itt az összes budapesti szaki, elöl a parkettások meg a gázszerelők, mert azok fizettek, hogy a lista elején legyenek. Most miért vágsz pofákat, mi nem tetszik?

o Húsz misi alatt keresel családi házat? No, itt van pár 238 és 154 millió közt, ne legyél szégyenlős, megérdemled, hogy egy kicsit kényeztesd magad.

 o Itt egy ház. Eladtuk 2006-ban, de nem szedjük le, mert a google idehoz egy csomó olyan nyomingert mint amilyen te is vagy. Nézd meg a többi hirdetésünket, de ilyen jó házat ilyen olcsón nem fogsz kapni, azt előre elmondjuk.

o Ön a múlt héten vett egy popszegecshúzót. Vegyen még egyet! Ugyanolyat!

o Ön kissé pityókásan vásárolt egy bicskát, amit négy hete történetesen mi szállítottuk ki jó drágán. Cserébe esetleg kitölthetne egy 47 perces elégedettségi kérdőívet, mert nekünk fontos, hogy ön elégedett legyen.

o Örülne ön annak, ha ezentúl a telefonja éjjel kettőkor pittyegne, hogy ez a német eladó, akitől vett egy pár zoknit 617 új terméket töltött fel ma délelőtt? Nem? Van egy rossz hírünk...

o Itt egy tanya, kinn van a mocsárban. Sajnos 2004-ben leégett, ami miatt aztán kidőlt az egyik vályogfala is. Viszont 58 millióért eladó, bár félő, hogy a hirdető már régen eldobta a kanalat, a házat meg elmosta az eső. Tetőszekezet nélkül ezek a vályogházak nem állnak túl sokáig, mint az közismert.

 o Látjuk, hogy ön elmenne pecázni. Itt egy cikk a hüvelygombáról inkább. Nekünk fontos a véleménye... 

 o Aha, az megvan, hogy ön három hónapja nyitott egy panaszt, hogy nem kapta meg a csákányt, amit rendelt és mi erre a megkeresésére még nem válaszoltunk, de hadd kérdezzük már meg, mennyire elégedett az új csákánnyal? Nem akarja értékelni? Vegyen hozzá kertitörpét, a tapasztalat azt mondja, hogy akik nem kapják meg a csákányt, azok utána szeretnék nem megkapni a kerti törpét is.

No, nagy hirtelen ennyi jutott eszembe. Legközelebb jegyzetelek...

Szóval az a hír, hogy Peszkov, Dmitrij Peszkov, vagy nevezd Dimitrijnek vagy Peszkov evtársnak, engem nem érdekel, nos, Peszkov úgy látja, hogy háborúban állnak. Hírmagyarázat következik...

Namost először is... én már két éve meg tudtam volna mondani ezt a nagy hírt Peszkov elvtársnak. Én már akkor tudtam, hogy háborúban állnak. Merthogy ha több százezer felfegyverzett katonával átléped a határt és a másik oldalról elkezdenek lőni rád, akkor háborúban állsz.

Olyan ez, mint a klasszikus vicc...

Megkérdezik Józsi bácsit hogyan kezdődött a verekedés. Közli, hogy a verekedés bizony úgy kezdődött, hogy a szomszéd visszaütött. Erre persze a rend éber őre felvonja a szemöldökét mintegy finom utalásként, de Józsi bácsi azonnal magyarázattal is szolgál. Addig csak verésnek indult - érvel. És milyen igaza van!

Namost igen, különleges katonai műveletnek indult, de az ukránok visszalőttek, így háború lett belőle. Nincs ebben semmi galádság, de tényleg. Nem kell magyarázni, ez vót.

Amit magyarázni kell az az orosz felsővezetés késleltetése. Mert az azért van nekik rendesen.

Itt az események egy vázlatos felemlegetése, amolyan anekdotikus formában, mindenki eldöntheti magának mekkora is a késleltetésük. Remélem jól emlékszem az eseményekre, de ha tévednék komoly mentségem, hogy olyan hosszú a történet, lassan a feledés homályába vész.

2014 - Putyin átdobja az orosz sereget ukrajnába.

2014 kicsit később - Az orosz csapatok azt állítják, hogy ők sima civil lakosok, helyiek, akik szabadságra vágynak. Kissé cáfolni látszik ezt a tény, hogy (1) a polgármesteri hivatal helyett néha a helyi színházat rohamozzák meg (2) egyforma ruhában vannak és (3) rendszeresen rangon szólítják egymást az interjú alatt is. Mi nem vagyunk katonák, hát nincs igazam őrmester elvtárs?!

2014 kicsit még később - Putyin beveti a Wagner csoportot is, mondván, hogy az letagadhatóbb meg tán olcsóbb is. Közli, hogy az orosz államnak rohadtul nincs köze ahhoz, amit a Wagner csinál. Ezt a hazai versenyzők a "gyerek az még, nem tudja, hogy a boltban nem szabad lopni" védekezésnek hívják.

2022 - Putyin felsorakoztatja az orosz sereget a határnál. Közli, hogy csak hadgyakorlat van.

2022 kicsit később - Putyin közli, hogy nem kell berosálni, nem fog támadni.

2023 - Putyin közli, hogy nem kell félni, nem lesz háború.

2023 kicsit később - Putyin parancsot ad a támadásra, majd közli, hogy nincs is háború. A világ szeme elkerekedik, mer' ők nem így értették, hogy "nem lesz háború". Érdekes módon az orosz sereg szeme is elkerekedik, mert ők sem így értették, hogy "nem lesz háború" és időközben a szép orosz hagyományoknak megfelelően konvertálták a gázolajat vodkára[1].

2023 még később - Putyin közli, hogy ha valaki nem tudja kimondani, hogy "specialnaja operácija" és véletlenül kicsúszik a száján, hogy "háború" azt 15 évre lecsukja. Ugyanakkor néha kicsúszik a száján, hogy háború, de valami eddig ismeretlen ok miatt Putyint soha senki sem akarja 15 évre lecsukni. 

2024 - Putyin közli, hogy a Wagner csoportot kizárólag az orosz állam pénzelte, soha sehonnan más forrásból nem volt egy árva figyingjük sem. Mintegy mondatvégi felkijáltójelként kivégzi a Wagner teljes vezetését, de ezen aztán rohadtul nem lepődik meg a nagyérdemü. A piac ezt már beárazta, ahogy mondani szokás.

2024 később - Putyin közli, hogy 2014-ben kénytelen volt bevetni a sereget ukrajnában. Mintegy megemlíti. Mellékesen említést tesz róla. Ahogy adomázgat... érdekességképpen elmeséli.

2024 később - Putyin elkezdi háborúként emlegetni az egészet. Már nem csak néha, nem csak ímmel-ámmal, hanem rendszeresen. Mondhatni mindig.

És ekkor, mindezek után, ennyi év után, ennyi hónap után, ennyi halott után Peszkov, a Kreml szóvivője hirtelen ráébred, hogy esetleg, talán, netán, éppenséggel, netalántán, van rá esély, hogy háború van. Néhányan a tömegből félrenyelnek, páran csuklani kezdeni, egy idősebb urat újra kell éleszteni.

Óvatos vagy Peszkov evtárs, ezt nem veheti el tőled senki! De hát igazad van, nem is estél ki az ablakon, hát igazam van, nem? Téged akarnak tanítani, hogy mit kell mondani, mintha éppenséggel te reggeliztél volna polóniumus teát, mi?

[1] Végülis ja, szénhidrogén - szénhidrogén, de a kémiai tudományok használatára persze nincs szükség, a folyamat sokkal inkább a közgazdaságtan területén leírt jelenséggel magyarázható. Úgynevezett cserekereskedelem...

Olvasom, hogy oroszország naponta 10 000 ágyúlövést ad le, Ukrajna meg csak 2 000-et. Olvasom, hogy ebből aztán messzemenő következtetéseket lehet levonni. Ja... hát azért nem olyan egyszerű ám ez!

Ésszerűnek hangzik, amit főként a laikusok terjesztenek[1]. Az orosz sereg sokkal többet képes lőni, nyilván nyerni fognak. Nyilván erősebbek. Nyilván ők lesznek a győztesek. Csakhogy! Azonban! Ugyanakkor!

Ha ötször annyit lőnek és emiatt győzni is fognak, akkor vajon miért nem győztek eddig? Hmmmmm?! Hát azért mert rohadt keveset számít, hogy ki mennyit lő. Az számít, hogy ki mit talál el! 

Itt egy kép:

A mező szétlövésének mennyi a stratégiai haszna?

Nem tudom ki lötte ezt a mezőt, ukránok vagy oroszok, nem tudom, hogy végülis hány tankot, teherautót, csapatszállítót találtak el. Az azonban teljesen világos, hogy sok-sok lövésnek nem volt értelme. Hiába lőtték valakik ezt a mezőt órákon, napokon keresztül, sok értelme nem volt.

Persze lehetett a hozzáférést megtagadó tüzérségi támadás, aminek az a célja, hogy az ellenség ne tudjon odamenni, ne tudja használni az utat. De ettől ez még nyilván egy rohadt nagy pazarlás volt, nem[2]?

Ez az egyik. Az oroszok 10 000 napi lövése könnyen érhet kevesebbet, mint az ukránok 2 000 napi lövése. Főleg, ha az ukránok mondjuk több okos lőszert használnak mint az oroszok, amire azért elég jó esély van.

A másik az, hogy a lövéshez nem csak lőszer, hanem ágyú is kell ám. Az ágyú viszont a lövéstől elhasználódik. Egyre pontatlanabb lesz, egyre rosszabb lesz a hatékonysága. Az oroszoknak rengeteg iszonyat régi szovjet fegyvere van, amik már eleve nem voltak túl pontosak, amik az idővel sokat veszítettek a pontosságukból és amiket most ezerrel amortizálnak. 

Az oroszok büszkék arra, hogy milyen sok lövést adnak le, ami eleve agyrém, hiszen a sok lövés csak azt bizonyítja, hogy rossz a hatékonyságuk. Olyan mintha azt mondanák, hogy "lám milyen szerény eredményeket értünk el, pedig egész nap lövünk ezerrel, csak már olyan vackok az ágyúk, hogy azt sem tudjuk hova megy a skuló". Ez a másik.

Szóval ja, ennyit akartam mondani. Olvassuk a híreket, hogy az orosz sereg milyen komoly, milyen nagy, milyen erős, milyen sok lőszere van és milyen sokat puffogtat velük. Jó, legyen, de azért ne feledjük már, hogy ez azért nem ilyen egyszerű ám!

[1] Én is laikus vagyok, nincs ezzel baj. A baj az, ha egy úgynevezett "szakértő" pont ugyanezt mondja.

[2] Ha az oroszok büszkék milyen sokat lőnek, az ukránok meg sírnak, hogy nincs elég lőszer, akkor melyik fél fog nagyobb valószínűséggel ilyen pazarlást megengedni?

Olvasom az Indexen, hogy van valami Poljanszkij nevű orosz csávó, aki valami nagyon okos, nagy ember, rávilágított, hogy a nyugat mennyire ostoba, oroszhon meg mennyire karakán, logikus, okos, erős és szép. Mondjuk a csávó egy kezdő indexes troll szintjén focizik az amatőr ligában, de mindegy.

Szóval ezt mondja a index szerint:

Először a vezetői azt mondták, hogy a NATO-nak Ukrajnába kell terjeszkednie, mert Oroszország nem támadna meg egy NATO-tagországot. Ma viszont azt halljuk, hogy nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön Ukrajnában, mert akkor továbbáll és megtámadja a NATO-t. Hol van a józan ész az Önök nyilatkozataiban, uraim, és hol van a következetesség?

Nos igen. Egy orosz politikusnak ez fura lehet, de elmagyarázom! Először is tudni kell, hogy ha európában egy politikus nem azt mondja, amit a főnök, akkor nem dobják ki az ablakon, polóniumos teát sem kell innia és nem feltétlenül kell fejbe lőnie magát. A családja is túléli és a kutyáját sem rabolják el.

Ennek egyenesági következménye, hogy a politikusok nem ugyanazt kántálják, egyiknek ez a véleménye, a másiknak meg az. Igen, tudom, ez fura, nem is túl hatékony, néha nehéz kiigazodni rajta, de ez felénk ez már csak így megy.

A másik az, hogy a politikusok néha megváltoztatják a véleményüket. A legtöbb politikus például pár éve nem hitte volna, hogy Putyin elvtársnak annyira elmentek otthonról, hogy nekimegy a NATO-nak. Azóta sokak kénytelenek voltak megváltoztatni a véleményüket. E a másik.

Aztán ezt is mondja:

Ez azonban ékesszólóan megnyilvánul abban, ahogyan önök Oroszországról ellenségként és agresszorként alkotnak képet, elhallgatva a tényeket, hogy az önök Oroszország elleni agressziója Ukrajna bevonásával legalább 10 évvel ezelőtt kezdődött.

Oroszország támadta meg Ukrajnát 2014-ben. Erről Putyin majdnem tíz éven keresztül hazudott, azt mondta, hogy semmi köze a 2014-es támadáshoz, azok helyi lakosok voltak. Mondjuk annyira voltak persze helyiek, hogy volt ahol a polgármesteri hivatal helyett a helyi színházat ostromolták ezerrel, de mindegy. A lényeg, hogy pár hete Putyin elvtárs azt mondta, hogy neki kellett a beavatkozás mellett döntenie 2014-ben. Tehát Oroszország avatkozott be, ez most a hivatalos orosz igazság.

Poljanszkij úr vigyázzon a szellőztetéssel, nehogy kiessen az ablakon, mert nagyon úgy néz ki, hogy nem azt mondja, amit a főnök! Tudom, ezt is, nehéz követni, de vigyázzon, veszélyes időket élünk.

Aztán Poljanszkij ezt is mondja:

Érdekes lett volna hallani egy megjegyzést a médiának kiszivárgott beszélgetéssel kapcsolatban, amelyben magas rangú német katonatisztek arról beszéltek, hogyan segíthetnének az ukránoknak lerombolni a krími Kercsi hidat és mélyen orosz területre csapást mérni

Namost amikor a magas rangú katonatisztek ezt tették, akkor a munkájukat végezték. Az a feladatuk,hogy mindenféle lehetséges, valószínű és kevésbé valószínű szituációkat elemezzenek, hogy mindenre fel legyenek készülve.

Persze felénk nem a katonatisztek döntenek arról, hogy ki ellen indítanak háborút, hanem a politikusok, komoly szavazások után, szóval ne aggódjon, nem kell félni. Attól, hogy magas rangú katonatisztek egy lehetséges katonai konfliktusról beszélnek még nem kell megijedni, mindig is ezt tették.

Megijedni akkor kell, amikor egy diktátor egy személyben képes háborúkat indítani, és a tévében arról álmodozik, hogy atomháborút kezd, ha valakinek nem tetszik, amit csinál. És ez nem blöff.

Na, olvasom, hogy mekkora hülye vagyok, hogy készpénzt akarok használni, amikor bankba tartani a pénzt mennyivel jobb. Meg olcsóbb. Meg kényelmesebb. Meg tisztességesebb. Meg biztonságosabb. Na jó, ne nézzük már hülyének az emberek, könyörgöm!

A teljesség igénye nélkül:

1) Az állam bármikor hozhat bármilyen törvényt, amivel korlátozzák a saját pénzedhez való hozzáférést, ha azt a bankba tartod. Sőt, minden állam, amelyik bajban van ezt mindig meg is szokta lépni.

Legutóbb például az oroszoknak az első az volt, hogy korlátozták a valuta bankból való kivételét. Azóta is korlátozva van. Menekültek a népek az országból, a valutájuk meg maradt moszkvában. Mert az állam megtehette.

Persze mondhatnánk, hogy ilyen csak oroszhonban lehetséges, nálunk ilyen nem lehet. Mondhatnánk, de bizonyítékot igencsak nehéz lenne találni erre.

2) Van olyan, hogy "bank run". Azt jelenti, hogy sokan akarják kivenni a bankból a pénzüket, ami ugye lehetetlen, mert a banknak soha nem volt annyi pénze, amennyi hivatalosan a számlákon van. Van vagy tizede[1]... azaz, ha sokan mennek a bankba a bank bezár és mindenki hoppon marad.

Ilyen is szokott lenni, még a legjobb országokban is néha. Mondhatnánk, hogy ez lehetetlen, de magyarország az elmült évtizedekben többször is rohadtul közel volt ahhoz, hogy tömeges bankbedőlések színesítsék mindennapjainkat.

3) A készpénz sokba kerül, olcsóbb a bankkártya? 

Ja, ez rohadt vicces. Mármint az, ahogyan szégyenlősen szemet húnyunk az egyszerű tény felett, miszerint a készpénz az államnak kerül sokba, a kártya és a számla meg nekem. Nehogy már átvegyem a költégeket csak ezért, hogy a szegény államnak olcsóbb legyen!

És mégegy: mégis mennyire kell hülyének nézni azt, akinek bemesélnéd, hogy pénzt nyomtatni nem is olyan jó buli, jobb lenne, ha nem is kellene ilyesmivel kínlódni? Hát ha az államnak nem olyan jó buli, miért nem hagyják rám?

4) A számla biztonságos, a készpénz nem az.

Ó, könyörgöm, hadd én döntsem már el, hogy mi a biztonságos nekem. Van páncélszekrényem, használtan tök olcsón lehet venni. Benne tartom a kis pénzecskémet, az értékeimet. Én ezt ítélem meg biztonságosnak,  az én pénzem.

5) A készpénzhasználat a bűnözőknek kedvez, visszaszorítja a bűnözést az, ha nem lehet szabadon készpénzt használni.

Az igen! Kár, hogy a bűnözést az is visszaszorította, amikor a bíróságok rendre küldték a osztályidegen alakokat a recski rézbányába. Pusztán attól, hogy valami visszaszorítja a bűnözést nem lesz valami sem kívánatos, nem hasznos, sem erölcsös. Attól lesz erkölcsös, ha csökkenti a szenvedést vagy növeli a boldogságot. Ha több miatta a méreg, a szenvedés, mint a haszna, akkor erkölcstelen.

6) Dehát kivenni a pénzt is pénzbe kerül.

Namost ja, ez gáz. Kivenni a bankból a saját pénzemet költséges, ami rohadtul helytelen dolog. Nem idomulni kellene ehhez, hanem megtiltani. Ez az egyik.

A másik meg az, hogy betenni is pénzbe kerül ám! Akkor miért is tenném be a készpénzemet? Kamat nuku, pénzbe kerül betenni, nem tudom kivenni csak előzetes értesítéssel, akkor is drágán. Akkor miért tegyem be?

7) Készpénzt csak a zavarosban halászók akarnak használni.

Ostobaság. Készpénzt sokan használnak, például azért, mert olcsóbb. Ha például át akarod váltani a pénzedet valami más valutára, akkor az a bankban, a számlapénzeddel egy rémálom. Vagy leperkálod a vételi és eladási árfolyam közti különbséget, ami igen sok, vagy kiveszed a pénzedet, amiért fizetsz, átváltod máshol, majd beteszed a pénzedet, amiért megint fizetsz. Rémálom.

Nem a zavarosban akarsz halászni, csak a sarcot szeretnéd elkerülni. Láttad azokat a valutaváltó bódékat? Na, azok gengszterek, de jó eséllyel még mindig kevésbé gengszterek, mint a kedvenc bankod. Azért élnek meg. készpénzzel dolgoznak. Miért? Mert megéri. Nekik is, meg neked is.

8) De a pémzmosás ellen közös érdek fellépni.

Aha. Tegye fel a kezét, akit már szopatott a bank. Most tegye fel a kezét, aki látott már pénzmosást. Vagy látott már olyat, hogy a pénzmosást megakadályozta volna a szopatás. Ugye?

Elárulom hogy megy ez. Pénzmosó Joci beviszi a pénzét a bankba. Mondják neki, hogy "igazolja már hunnan van". Pénzmosó Joci megvonni a vállát, kimegy, bemegy egy másik bankba. Ha egy csepp esze van, akkor svájciba. Ha nem teljesen idióta, akkor egy sztrómannel[2].

De fogalmam sincs Pénzmosó Joci mit csinál, mert a pénzmosás rohadt ritka dolog. Nem láttam még olyat.

9) Az adócsalók készpénzt használnak.

Ja, meg szerintem fogkefét is. A fogkefét sem tiltjuk be, a készpénzt sem kellene. Mert akkor mindnyájan áttérhetünk a fadarabokkal való fogmosásra és a színes kavicsokkal való fizetésre.

[1] Lásd kötelező tartalékráta. 

[2] Azaz straw-man, a művelt művészvilág kedvéért.

Szeretek vásárolni, ezzel nincs is gond. Amit rühellek, az az önkiszolgáló pénztárak és a hűségkártyák meg bolti appok. Na, ezeket nagyon nem kedvelem.

Viszont van hűségkártyám több boltlánchoz is. Évekig tartott, mire rászorítottak, nem én akartam, nem az én ötletem volt, én ellenálltam, de azért magamnak nem vagyok az ellensége, nem akarok többet fizetni mint mindenki más. Átverve érezném magam.

Merthogy ne tévesszen meg senkit, nem arról van szó, hogy a bolt ad X százalék kedvezményt annak, aki visszatérő vásárló. Arról van szó, hogy ha nem áll be a polgár a kártyatulajdonosok közé, akkor fizet Y százalék büntetést[1].

A minap bementem a Praktiker nevű barkácsbolba. Nem ment egy pénztár sem. Van viszont önkiszolgáló pénztár, ahol van pénztáros, aki ugyanazt csinálja, mintha a pénztárba lenne, csak máshogy. Nincs széke.

Van kártyám, hogy a fenébe ne lenne, amikor szézezrekért veszel anyagot az a 3-10% rohadtul nem mindegy.

Női hölgy beüti a kártyám számát, nem megy, beüti mégyegyszer. Közli, hogy lejárt, le van tiltva. Mondom miért van letiltva, mit tettem? Nem, lejárt. Mondom nincs rajta lejárati dátum. Beüti mégegyszer, lejárt. Mondom mi a fenét csináljak, nincs rajta dátum. Ha lejárt javítsák meg. Hosszabbítsák, akármi...

Női hölgy segítségért kiabál, másik női hölgy jelzi, hogy ha azt írja ki, akkor lejárt. Női hölcs beüti a számot negyedszerre. Csikorgó fogakkal kérdem, hogy mégis mi a francra számít, negyedszerre majd jó lesz?

Női hölgy jelzi, hogy appot kéne letöltenem. Mondom most nem állok neki, de nem akarok többet fizetni, amikor a rohadék kártyám a múlt héten még ment a pénztárban. 

Lejárt, töltse le az appot, nem tudok mit csinálni.

Fizetek, hazajövök. Belépek a neten. Hát persze, azt mondja, hogy a kártyám érvényes, nem járt le. Letöltöm az appot, belépek, ugyanaz a kártya jelenik meg, érvényes, ott vannak a vásárlásaim évekre visszamenőleg. Mostanában nem újítottam fel házat magamnak, mostanában csak 3% kedvezmény jár. Járni, jár, csak nem jut.

Most csak 1,950,- forinttal fizettem többet, pedig beálltam a hűséges ügyfelek közé. Volt kártyám, vittem magammal, bemutattam, mindent megtettem. Viszont átverve érzem magam.

[1] Az X és Y megkülönböztetés csak azért van, mert máshogy számoljuk két százalékot. Ha 100 forintból adnak 10 forint kedvezményt az nem annyi százalék, mintha a 90 forintos árra rétennének 10 forintos büntetést. Legyünk precízek, a 10 forint ugyanaz, de az alap nem.

Na igen, megtréfáltak. Eléggé ki is akadtam, de mindegy. Majd jönnek hozzászólók, akik elmondják, hogy biztosan nem is így volt, hazudok, de lehet, hogy így volt, de ez így jó, meg különben is nyilván én vagyok a hibás. Azért elmondom, hátha valakinek hasznos lesz...

Ingatlant vettem, arra adót kell fizetni. Ez eddig világos. Évente, mindig adóztat az önkormányzat, mert van valamim. El tudják venni a pénzemet, ezért el is veszik, rendben. Ezt értjük.

Nekem kell bevallanom, hogy van ingatlanom, nehogy ők járjanak utána, nyilván. Megtehetik, jól van. Bevallom. Ahogy kell.

Megkerestem a neten, kinyomtattam a nyomtatványt, kinéztem mikor van ügyfélszolgálat, bementem. Vittem a papírjaimat, az adásvételit, a telekkönyvi kivonatot, a kinyomtatott, kitöltött papírt, a személyit, a lakcímkártyát és az adókártyámat is. Mindent vittem. Hiba volt.

Az önkormányzat álláspontja az, hogy mivel én vállalkozó vagyok én csak elektronikusan indíthatok ügyet. Ezt az ingatlant mint magánember vettem, nem a vállalkozásom része, semmi köze a vállalkozásomhoz, de én nem adhatok be adatot papíron. Nekem kötelező elektronikusan beadni. Nem kaphatok segítséget az ügyfélszolgálaton, nem mehetek be ügyet intézni, én onnan ki vagyok tiltva.

Nekem otthonról kell megoldani magamnak, mert én vállalkozó vagyok. Na, mondjuk kiakadtam. Milyen dolog ez már? Miért lettem másodrendű állampolgát?!

P.S.: Azóta beküldtem az adatokat on-line, azaz, ahogyan ők mondják "ügyet indítottam". Ahogy gondoltam is, jó gagyi a weblapjuk az egész elektronikus ügymenet.

1) Rohadt lassú. De rohadtul. Kiírja, hogy az adatok feldolgozása, miközben ugye gépelnél be egy irányítószámot, aztán ott pörög fél percig. Aztán beírod a következő mezőt, megint csihi-csihi-csihi egy fél percig.

2) Azonosítás, kapu, önkori, akármi, ide dobál, oda dobál, soha nem tudhatod, hogy most lerohadt vagy csak eleve ilyen gagyinak kell lennie.

3) Egy "A" lapot akartam, két "B" lapot. Beírtam neki, hogy két "B" lap lesz, nem ajánlotta fel, az ügymenet egy "B" lapot tartalmazott, de a végén reklamált, hogy hol a másik "B" lap. Ha van a házban egy raktár/gazdasági épület és egy garázs, akkor ráfaragtál, belekeveredsz mint ragyás jóska a hózentrógerba.

4) Persze el kellett volna olvasnom egy hat oldalas kitöltési útmutatót, de nem tettem, így helyenként rohadtul úgy hangzott, mintha idegen lényekkel próbálnék meg kommunikálni görögül. Ógörögül persze.

5) Nyilván ellenőriz és ha valami nem tetszik neki, akkor szól. Persze rohadtul nem magyaráz meg semmit, azt mondja, hogy ez és az az érték nem jó. Frankó, nem tudom mi a fenét kellene oda beírni, mert a megnevezés érthetetlen.

6) Nyilván azért menet közben meg-megfenyeget, hogy ha még sokáig keresgéled a helyrajzi számot, akkor lezárom az egészet és kezdheted megint elölről, vagy nyomd meg a gombot, de a fél szemed a képernyőn legyen, mert begorombulok. Hogy én ezt mennyire útálom arra nincs szó.

Összeomlik a nyugati kultúra, kipusztul a homo sapiens, sírnak az angyalok, ha csendes magányomban az általam beírt dolgok a képernyőn maradnak mondjuk két átkozott percig, amíg megkeresem az asztalon a papírkupacba hol az adávételi és azon a dátum?

Na mindegy beadtam. Remélem nem fognak bilincsbe verve elvinni adócsalásért, mert valamit rosszul töltöttem ki. Remélem...

Csörög a telefon, felvenném, de mire odaérek letették. Gondolom ja, visszahívom. Akkor nézem, Tunéziából hívtak. Óóóóóó!

Fura, rákeresek arra, hogy a Nobel díjat amikor adják, akkor honnan hívják fel az embert, hát állítólag svédországból. Akkor meg mit akarhatnak tunéziából szerény személyemmel?

Kis nyomozás után kiderül, hogy át akartak verni. Azt akarták, hog visszahívjam az emelt díjjal hívható számukat. A rohadt életbe, a csalók már tunéziában vannak?

Szóval a tanulság az, ha a +216-os kezdetű számról hívnak, akkor azt nem szabad visszahívni. Sőt, valószínűleg senkit sem szabad visszahívni, akinek nem ismerős a száma. Mert ha most ezt nyomják tunéziában előbb-utóbb európai számokról is elkezdik nyomni a kéretlen hívásokat.

Sebaj, majd a magyar rendőrség ír egy cikket, hogy óvatosnak kell lenni, nem szabad csak úgy hívogatni mindenféle számokat. Ebben jók, kitűnőek tudnak célozgatni arra, hogy tulajdonképpen az áldozat a hibás, miért nem ügyelt jobban...