Strangerers
Az ember néz egy vígjátékot, néha elmosolyodik, esetleg még fel is nevet. Nos a "Strangerers" az külön kategória, az a sírva röhögős, fáj a hasam, ezt tekerjük már vissza, "Józsi gyere át, ezt nézd meg" fajta.
Alig ismert, nehezen fellelhető, VHS minőségben terjedő kilenc részes minisorozat, három idegenről, akik csetlenek-botlanak a földi világban. Hát persze, merthogy annyira különböznek az emberi fajtól amennyire az csak lehetséges, emberi testben jelennek meg a földön, de a valóságban jobban hasonlítanak egy káposztához. Amikor az első rész elején az egyik szereplő megpróbál visszaemlékezni a "menés dologra", amiből otthon levizsgázott ugyan, de meglehetősen kevés gyakorlatot szerzett... nos az azért megadja az alaphangot mint Juci néni a hangvillával. Feltéve hogy Juci néni általános iskolás ének tanár negyven év alsó tagozatos tapasztalattal és hat macskával otthon...
A három csávó annyira nincs képben, teljesen természetesnek veszik, hogy az étteremben majd biztos nem veszik észre az emberek, hogy a társuknak leesett a feje... na de nem akarom ellőni a poénokat, biztos sokan nem látták még.
A rossz hír, hogy én még feliratot nem láttam ehhez a sorozathoz, bár előfordulhat, hogy létezik. Szinkron nyilván reménytelen. A másik rossz hír az, hogy a humor egyik forrása a szereplők iszonyat modoros, körülményes szövege. Szóval aki csak alapfokon érti az angolt, annak nehéz lesz követni a tekervényes szöveget. Már a sorozat címében is az a poén, hogy maga a szó valójában nem létezik (nem, nem "stangers", "strangerers" :). Bár ki tudja, egy próbát mindenképpen megér...
